Az almás lepényemet még évek múltán is emlegetik az előző-előző munkahelyemről a kollégák, még az almás sütiket nem kedvelők is megkóstolták 🙂 A recept a férjem nagymamájának hagyatékából származik, egész életében féltve őrizte. Csodájára jártunk ennek a süteményének, de amikor a Jászságban a hosszúház mellett, a szőlőlugas árnyékában a hatalmas asztal körül összegyűlt a család, és kérdeztük, hogy készül, mindig csak olyasmit mondott, hogy liszt, cukor, vaj, tojás, összegyúrom, ennyi 🙂 Mióta a recept a kredencben lapuló, kézzel írott receptfüzetéből előkerült, az egész család eszerint süti, a fotókon szereplő lepényt a legnagyobb lányommal alkottuk – ezzel ápolja a Dédimama emlékét és kápráztatja el egyúttal a barátja családját 🙂 

És hogy mi a titok? Az alma és a tészta aránya pont ideális, ahogy az ízvilág is – nem túl édes, nem túl fahéjas, hanem pont jó. A tészta ropogós, omlós, nem száraz és nem is szottyos. Az almatöltelék szaftos – ez abból adódik, hogy nem reszeljük meg az almát, mert úgy kifolyna a leve egy része, hanem vékonyra vágjuk, így benne marad. A párolás során épp annyi levet kienged és elpárologtat, hogy amikor sütjük, akkor már ne áztassa el a tésztaréteget.

Mindezek persze csak a technikai részletek, a lényeg a generációkon átívelő hagyomány és szeretet 🙂

Hozzávalók:

A tésztához:

• 400 g finomliszt
• 100 g rétesliszt
• 1 sütőpor
• 200 g porcukor
• 150 g vaj
• 150 g tejföl
• 1 tojás
• 1 citrom reszelt héja

A töltelékhez:

• 2,5 kg alma (jó, ha több fajta vegyesen)
• pár kanál olaj
• 4 ek cukor (ha savanykás az alma, lehet 6 ek)
• 2 tasak vaníliás cukor (az egyik Bourbon)
• 1 csapott kávéskanál őrölt fahéj

A kettő közé 3 evőkanál búzadara, a tetejére porcukor

1. Az almát meghámozom, vékony szeletekre vágom és egy nagy teflonserpenyőben kevés olajon a cukorral együtt, néha megkeverve, fedő nélkül megpárolom. Ha puha (de nem főtt szét), és minden levét elfőtte, megszórom vaníliás cukorral, fahéjjal, összekeverem és hagyom kihűlni (ezt előző nap is el lehet készíteni).
2. A lisztet összekeverem a sütőporral, a jéghideg vajat késsel apróra felkockázom és finomra morzsolom a liszttel (aprítógépben is lehet).
3. Hozzákeverem a cukrot, a tojást, a citrom reszelt héját és a tejfölt és gyorsan összegyúrom. Mint a vajas tésztákat általában, nem jó sokáig fogdosni, mert a kéz melegétől elfolyósodik a vaj és nyúlós lesz a tészta.
4. Két egyenlő részre vágom, és lisztezett deszkán kinyújtom az egyiket a legnagyobb tepsi méretére.
5. Sütőpapírral bélelt tepsibe teszem úgy, hogy kinyújtott tésztát lazán feltekerem a sodrófára, így emelem át a tepsibe, így nem szakad el. Vékony rétegben megszórom búzadarával és egyenletesen eloszlatom rajta az almatölteléket. Ráteszem a másik kinyújtott lapot, villával több helyen megszurkálom és körben összenyomkodom az oldalán a tésztát, hogy ne csorogjon ki a töltelék.
6. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 20 percig sütöm (amíg szép zsemleszínű lesz alul-felül). Kihűlés után szeletelem, a tetejét meg lehet szórni porcukorral.
7. Frissen ropogós, másnapra felpuhul a tészta. Harmadnapra még soha nem maradt 🙂