Cantuccini

A cantuccini receptjét egy hatalmas szívű barátnőmtől, Zsuzsától kaptam a család és az ismerősök nagy örömére (köszönöm, Zsuzsa!), ugyanis ez egy sokáig tárolható, csinos kis csomagokban ajándékba is adható, többféle változatban elkészíthető, nagyon finom és könnyen elkészíthető édesség. Felejtsd el a boltban kapható “fogtörő”, száraz valamit, otthon omlósra is el lehet készíteni. De ha a kemény jön be, kávéba mártogatva, az sem akadály 😊 (a képeken a mandulás ilyen keményre sült, már aranyszínű, a csokisat puhára, omlósra hagytam, ez halványabb)

Az alapreceptben csak mandula szerepel töltelékként, de nekünk csokoládéval ízlik a legjobban, ezért ezt adom közre. A sima mandulásat és a csokis-mandulásat is megsütöttem és lefotóztam. De szabadon variálható: mandula és csoki helyett mehet bele diákcsemege, tetszőleges magkeverék vagy magok és aszalt gyümölcsök keveréke is.

Hozzávalók:

  • 500 g finomliszt
  • 250 g kristálycukor
  • 150 g olvasztott vaj
  • 3 tojás + 1 a kenéshez
  • 1/3 csomag sütőpor
  • 100 g egész mandula (nem blansírozott)
  • 100 g étcsokoládé (elhagyható)

Egy nagy tálban összegyúrom a lisztet, a sütőport, a cukrot és a 3 tojást. A vajat mikróban felolvasztom, és apránként belecsorgatom a tésztába, hozzágyúrom. Végül kiterítem egy gyúródeszkára a tésztát, megszórom a mandulával, összehajtom, és addig gyúrom, míg bennemarad (kicsit türelemjáték, mert ki akar szökni; ilyenkor a kiugrált szemeket visszanyomkodom). A legvégén megint kiterítem, megszórom az apró kockákra vágott csokival, újra összehajtom és kicsit átgyúrom, hogy egyenletesen legyen benne a csoki (ilyenkor már nem kell sokat nyomkodni, mert a kéz melegétől elolvad a csokoládé). Négy részre vágom, majd minden negyedből gyúrok egy hosszú rudat. (kicsit nehezen akar egyben maradni, előfordul, hogy üreg képződik a közepén, ilyenkor lenyomkodom, hogy jó tömör legyen) Az így kapott rudakat egymás mellé fektetem a sütőpapírral bélelt legnagyobb tepsimbe, egymástól távol, mert megduzzadnak. (Ha hosszabb rudakat készítek és hosszába teszem, olyasmi lesz, mint a mandulás a képeken, ha rövidebbeket és keresztbe, akkor olyan nagyobb szeletek lesznek, mint a képeken a csokis). A tetejüket megkenem a negyedik, felvert tojással. 180 fokra, légkeveréssel előmelegítem a sütőt, és kb. 15 perc alatt aranyszínűre sütöm (nem kell túlsütni, jobb, ha puha marad belül, mert különben szétmorzsálódik vágás közben).
A rudakat még azon melegében, egyenként vágódeszkára fektetem, és egy nagy recés (pl. kenyérvágó) késsel, a kést ferdén tartva kb. 2-3 cm-es átlós szeletekre vágom, a szeleteket jó szorosan visszarakosgatom a rúd helyére a tepsibe.

Ha olyan keményre akarom, mint az olaszok, akkor kb. 15 percig szárítom még a 180 fokos sütőben, légkeveréssel. Én puhábbra, omlósabbra szeretem, így 8-10 perc elég (érdemes pár percenként egyet kivenni és megnyomkodni, megkóstolni, hogy kitapasztaljuk, mikor jó).

Lezárt bádogdobozban sokáig eláll, de elég hamar el szokott fogyni 🙂

Hozzászólás